A tanév tantárgyi célja
A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek
A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék.
Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.
A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.
Fejlesztési követelmények
A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.
A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.
Az ismeretszerzési és - feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.
Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását.
A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel).
Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.
Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.
Belépő tevékenységformák 10. évfolyamban
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
- Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből.
- A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése.
- Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.
- Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása.
- Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl.népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.).
- Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján.
- Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.
- Részletesebb (10-15 cím) bibliográfiák készítése.
Kifejezőképességek
- Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele.
- A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése.
- Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése.
- Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.
- Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.
Tájékozódás időben
- A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése.
- A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.
- Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.
- Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése.
Tájékozódás térben
- A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése.
- Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.
Eszközök:
- Tankönyv: Befejezetlen múlt II-III.
- Középiskolai történelemi atlasz
- Számítógép
- Internet
- E-college
- DVD lejátszó, projektor
- Történelmi falitérkép
- Tábla
Tananyag:
Első félév (Száray II.)
- A nagy földrajzi felfedezések
- Reformáció és katolikus megújulás
- A Spanyol Habsburgok felemelkedése és hanyatlása
- A Tudorok kora Angliában
- Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte
- A francia abszolutizmus
- A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
- Változások Európa középső és keleti felén a XVI-XVII. században
- Művelődés és életmód a kora újkorban
- Az önálló Magyar Királyság bukása
- A kiszolgáltatott ország
- A három részre szakadt ország
- A Bocskai -szabadságharc
- Erdély aranykora és bukása
- A királyi Magyarország a XVII. században
- A török kiűzése Magyarországról
- A török kor mérlege
Második félév (tk. Száray III.)
I. A felvilágosodás és a forradalmak kora (1714-1849)
- Szellemi forradalom- a felvilágosodás
- Az egyensúly politika százada
- Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban
- Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete
- A forradalom radikalizálódása és az új zsarnokság megszületése
- Napóleon uralma és bukása
II. Az újjáépítés kora Magyarországon (1711-1820)
- A Rákóczi-szabadságharc
- Művelődés és életmód a kora újkori Magyarországon
- Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- Az újjáéledő ország
- Magyarország újjáépítése
- A felvilágosult abszolutizmus kísérlete
- II. József kudarca és a kompromisszum helyreállítása
- A napóleoni háborúk-fellendülés és válság
Értékelés
Az eredményesség általános feltételei:
Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
A továbbhaladás feltétele továbbá a kerettantervben előírt tananyag tényanyagának megfelelő szintű ismerete (50%)
Értékelés módja, ideje:
Órai felelet írásban vagy szóban az előző órai anyagból. Értékelés 1-5-ig osztályzattal. Egy tanévben kb. 10 alkalommal.
A 10 pontos írásbeli felelet ponthatárai:
- 9-10 pont -jeles
- 8 pont -jó
- 6-7 pont-közepes
- 4-5 pont -elégséges
- 1-3 pont -elégtelen
Témazáró dolgozat előzetes felkészülés után, egy meghatározott fejezet anyagából. Értékelés 1-5-ig osztályzattal. Egy évben 6 alakalommal. Az osztályzat a fejezet hosszától függően 2-3 szoros szorozóval számít az éves átlagba.
A témazáró dolgozatok százalékos értékelése:
- 81-90%-jeles
- 71-80%-jó
- 51-70%-közepes
- 31-50% - elégséges
- 0-30% - elégtelen
- Órai kiselőadás, meghatározott témából, előzetes felkészülés után. Értékelése 1-5-ig osztályzattal.
- Órai megbeszélés, frontális osztálymunka keretében.
- Értékelés szóban.
Féléves értékelés:
- Írásbeli értékelés.
- Osztályzattal az addig kapott jegyek alapján.
- A félév sikeres teljesítéséhez minimum 1,71 átlag.
- Más jegyek esetében 51 századtól felfelé kerekítünk.
Év végi osztályzat:
- Mint a félévi, csak az egész évben nyújtott teljesítmény alapján.
- Értesítés az értékelésekről enaplón keresztül folyamatosan.
- Féléve végén féléves értéklőlap.
- Év végén éves értékelőlap.